Nevess

A nevetés jótékony hatásai az egészségedre. A nevetésnek több befolyásoló tényezője is van, például, biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevők, szabályozása mögött bonyolult agyi mechanizmusok állnak. Egyre több és több vizsgálat eredménye utal arra, hogy a nevetés - szervezetünkre gyakorolt nagyszerű pozitív hatásai miatt - fontos szereppel bír általános egészségi állapotunk megőrzésében. Néhány kérdés ami több kutatóban is felmerült: Valóban fogyhatunk azzal, ha vidámak vagyunk és sokat nevetünk? Erősebb lehet a védekezőképessége a kórokozókkal szemben annak, aki általában jókedvű? Mi az oka annak, hogy a rendszeres kacagás jót tesz az ereink állapotának? Feszültségoldás nevetéssel: A nevetés egészségünkre gyakorolt legjelentősebb jótékony hatása a feszültség- és stresszoldásban leledzik. Több kutató szerint is lehetséges, hogy a vidámság egyfajta pajzs a külvilág felé: "boldog állapotban" az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. A biológiai mögötte: nevetés hatására az agyban fájdalomcsillapító hatás és örömérzetet okozó hormonok, endorfinok szabadulnak fel. nevetés-egészség Aktív izommozgás: A nevetés során testünk és arcunk számos izma megfeszül, pulzusunk és vérnyomásunk jelentősen megemelkedik. Emellett légzésünk is gyorsabbá válik, így szöveteink oxigén-, és tápanyagellátása is fokozódik. Egy amerikai vizsgálat szerint az evezőgépen végzett 10 perces edzés hatására elért szívritmus-gyorsulás mindössze 1 percnyi kiadós kacagással elérhető. Biokémiai vizsgálatok igazolják továbbá, hogy a humorra fogékonyabb emberek szervezete ellenállóbb a különféle kórokozókkal szemben és ellenállóbb a vírusos fertőzésekre is. Sok nevetéssel az érszűkület ellen: A sok nevetés ereink állapotára is nagyszerű hatással bír. Ennek bizonyítására, amerikai kutatók egy vizsgálat keretében két videó-klipet, egy humorosat, illetve egy felkavaró, izgató hangulatút játszottak le 20 egészséges önként jelentkező számára. Mindkét klip után megvizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az úgynevezett endotélium állapotának alakulását A 20 jelentkező közül, 16-nál a nyugtalanító film megtekintése után jelentősen – átlagosan több mint 30 százalékkal - csökkent a véráramlás ezekben a szövetekben. A mulatságos, vidám klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének átlagosan mintegy 22%-os növekedését. Ennek miért van jelentősége? Az érfal egészségének megőrzése, a vér normális áramlásának fenntartása nagy jelentőséggel bír a szív-és keringési betegségek megelőzésében. Napi 15 perc vidámság, évi két kilogramm fogyás: Másik kutatási eredmény szerint napi 10-15 perc kacagás segítségével egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget "dolgozhatunk le". A Vanderbilt Egyetem munkatársai baráti párokat kértek fel a vizsgálathoz, és kettesével egy szállodai szobának álcázott metabolikus kamrában ültettékle, amely több fiziológiai mérés elvégzésére is alkalmas.) A különféle videobejátszások megtekintése közben jelentkező érzelmi reakciókat vizsgálják. Összesítve a vizsgálat adatait elmondható, hogy napi 15 perc nevetés segítségével évente akár két kilogrammot is fogyhatunk. Akik nem tudnak nevetni: A Parkinson –kórban szenvedők és a súlyos depressziósok mosolyogni is csupán ritkán és kényszeredetten képesek. Ezeknél a betegeknél az agyi ingerületek átadásában, a jelek továbbításában keletkezik zavar, ami lelassítja a betegek különféle életfunkcióit, így mozgásukat, gondolkodásukat is. A kóros jókedv, a megállíthatatlan, ragályos nevetés is származhat azonban betegségből. Az 1960-as években a mai Tanzánia területén több százan - egy azóta sem azonosított fertőzés - következtében olyan agyhártyagyulladást kaptak, amelynek egyik kísérő jelensége - az agyban található nevetésközpont károsodása miatt - a megállíthatatlan nevetés volt. A nevetés a génekben van? Egy japán vizsgálatsorozat szerint a nevetés és a féktelen jókedv kialakulását, tartósságát is befolyásolhatják génjeink. A kutatók ugyanis összesen 23 olyan gént találtak, amelyek aktivitását a jókedv fokozza, illetve amelyek a nevetés hatására aktiválódnak. Ezek közül 18 az immunrendszerre, a sejten belüli jelátviteli folyamatokra, illetve a sejt osztódási ciklusára hat, a maradék öt gén funkciója egyelőre nem ismert. A vizsgálat készítői szerint nem kizárt, hogy hamarosan orvos is elrendelheti szórakoztató műsorok nézését, hallgatását. Agyunk is a nevetést részesíti előnyben: A nevetés pozitív hatásait bizonyítja az is, hogy agyunk is ezt a cselekvésformát részesíti előnyben, és inkább az ezzel összefüggő érzéseket tárolja a negatív élményekre adott válaszokkal szemben. Ennyi előny mellett, miért is ne fordítanák egy kicsit több figyelmet a rendszeres nevetésre? A teljes cikket megtalálod az egeszsegere.com oldalon a következő linken: Egészségére.com Magazin - A nevetés biológiája. Rengeteg érdekes cikket találhatsz a "Cikkek" menü alatt, csak győzd őket elolvasni! Néhány gondolat tőlünk: Most lehet az jár az eszedben, hogy jó persze, nevetés, meg endorfint, meg jól érzem magam, meg nehezebb kapok el egy náthát... Ennél sokkal többről van szó! Lehet, hogy a nevetésnek, állandó jókedvnek vagy pozitív hozzáállásnak az eredményeit nem tudod pontosan mérni, mint pl. egy fogyókúra eredményét (lement 5 kilo..juhééé) vagy a rendszeres súlyzós edzését (látod magadon, hogy izmosabb vagy), de hidd el, hosszútávon nagyon jól jársz, ha megfogadod ezeket a tanácsokat. Lelki egészséged szempontjából hatalmas jelentősége van. Hiába mondjuk Neked mennyi előnye van, ha magad nem próbálod ki, úgysem hiszed el, ezért: Használd a cikkben elhangzott ötleteket és eredményeket, tedd vidámabbá a mindennapjaidat!